Évzáró

Üdv újra itt bogárkáim!

Sajnos -mondjuk nekem nem sajnos- még nem a sulis évzáró ideje jött el, csak ennek a csodálatos 2016-os évnek a befejző része. Nos, nem is tudom hol kezdjem, vagy egyáltalán mit írhatnék.
A szép, nyugalmas vasárnapi reggelem egy roppant érdekfeszítő és idegen szavakat nem szégyenlő blogbejegyzés átbogarászásával kezdődött, természetesen édesanyukám jóvoltából. (Bocsi oldal, nem foglak reklámozni) Épp készülődtem elfogyasztani az isteni német müzlim, mikor anya közölte, hogy olvassam el azt a cikket, én pedig jókislány módjára hagytam a reggelim, majd szemforgatva és magamban dühöngve becsoszogtam a nappaliba. Apukámnak volt szerencséje végighallhatni amint mindenbe belekötök ami azon az oldalon található volt, tehát amolyan "most mindent utálok, mert nem hagytak nyugodtan enni" életérzéssel. Pedig egyébként volt benne valami érdekes (azon kívül, hogy annyi kémiai, biológiai meg istentudja honnan eredő nem magyar kifejezést még életemben nem láttam, mint ott 2 mondatban). Még nyáron voltam egy kimérésen (a második részben le van írva mi folyt ott), és ott is ilyesfajta dolgokat mondott a néni. Mégpedig, hogy egy úgynevezett hisztamin nevű anyagból sokat termel a szervezetem, és ez a bőrömön keresztül mutatkozik meg. Oh, és hiányzik (vagy csak kevés van belőle) valamilyen enzim a testemből, azt hiszem a nyálamból, ami a hisztamint lebontaná, így fel van halmozódva, és ez izé, gondolom nem jó. Az oldalon még arról is olvashattam, milyen szuper, király diétát kéne tartanom. Gyakorlatilag csak rizsen és fűszerezetlen pulykahúson (mert hál'égnek csirke sem jó) élhetnék. Nem elég, hogy ígyis totálisan be van határolva az étrendem, ha még ezt is kéne tartanom, nem tudnék élni (amikor a kaja az életed). Miután pedig elolvastam ezt a roppant lehangoló és nagyon hasznos cikket, visszatértem a már rég várt reggelimhez.

Anya mindig mondja, hogy agykontrollozzak. Biztos sokan ismeritek ezt a pozitív gondolkodáson alapuló izébizét. Néha elképzelem magam egy Victoria's Secret bemutatón Gigi Hadid mögött, vagy valami ilyesmi. Oké, bevallom, -egyik- titkos (most írom épp le a világnak, szóval többé már nem az) álmom, hogy modell lehessek, és kifutókon sétálhassak néha a suli folyosóján azt képzelem, hogy én vagyok Cara Delevigne LOL, és tudom nem csak ebből áll, de én nagyon szeretném. Már régebben is gondoltam erre, de sosem mertem senkivel megosztani. Én csak azt akarom megmutatni a világnak, hogy nem minden a tökéletes külső, főleg bőr. Erőt akarok adni még rengeteg embernek, akiknek hasonló problémájuk van a külsőjükkel, hogy ők is gyönyörűek, csak hinniük kell magukban. De lehetetlen ilyen modellügynökséget találni, akikhez mondjuk én, a heges lábammal és tökéletlen bőrömmel jelentkezhetnék (ha tudtok ilyet, írjátok meg kérlek, és nem lenne baj ha német lenne).

És a mostani bőrhelyzetemről:
Néhány napja, istentudja mitől, megint kijött a nyakamon és az államon. Miért is lenne úgy végre valami, ahogy én szeretném?! December 8-án voltunk újra az orvosnál, és meglepődött milyen szépen és hamar rendbejött az egész bőröm. Felírt egy új krémet, és csökkentette a többi adagot, azt hiszem. Mivel én voltam ismét olyan szuperügyes, hogy elhagytam a papírkát amire fel voltak írva a krémek, és azok, hogy hogyan, mikor és hol kell őket használni, úgy 4 hétre előre. Eddig semmi gond nem lenne, ha nem pont másnap ment volna el az orvosom 2 hétre hajóútra. Tehát ismét hoztam a formám, mint mikor szeptemberben a franciaországi osztálykirándulás után valahol elhagytam a pénztárcám, benne az összes magyar és német iratommal, és minimum 50€-val. Köszönöm a tapsot.
Tehát anyával találomra összeírtuk hogyan használhatnám a krémjeim. Ma kezdett is már rendbejönni a nyakam, legalább már nem száraz és piros. Remélem hamarosan végleg eltűnik az életemből, mindenféle diéta vagy ilyenek nélkül, és én is rendesen élhetek, mint más korombeli tag. 
Apropó a korom, 9 nap és végre 17 éves leszek!!!44!!444!!4444!!nyolc #mindenkitérdekelt

Oh, és már megint utólag kell írnom, mert megint kihagytam az egyik legfontosabb részét a cikknek. Szeretném megköszönni mindenkinek aki elolvasta, megosztotta. A visszajelzések nagyon sokat jelentenek, és azt sugallják végre valamit jól csinálok. Főleg az jelentett sokat, hogy anyukám mondta azt, hogy írjak, mert ehhez van tehetségem. Végre Ő is elismert valamiben, és ez nagyon jó érzés. Köszönöm tehát az összes dicséretet, visszajelzést és megosztást, puszilok mindenkit!

Nos, ennyike lett volna ez a kis év végi bejegyzés. Valószínű ebben az évben már nem jelentkezem többet, úgyhogy mindenkinek kellemes húsvétot boldog karácsonyt, és egészségben, boldogságban, meg minden jóban gazdag új esztendőt kívánunk a képzeletbeli barátaimmal!

Ha még nem tetted volna meg, olvasd el az első két bejegyzésem, ne értem, hanem saját magad miatt, hátha segít máshogy látni a világot!

Puszy, Pet